A 444 ismerteti a Tárki júniusban megjelentetett tanulmányát, amiből kiderül, hogy hiába az uniótól kapott sokezer milliárd euró, hazánk a az elmúlt 10-15 évben egy jottányit nem jutott közelebb az átlag uniós jövedelmi színvonalhoz, a magyar társadalom jelentős része uniós szinten szegénynek számít.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. három munkatársának (Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György) most ismertetett Euroship-kutatása ("Diversity and change in citizenship: mapping poverty in Europe", .pdf) az Európai Unió tagországainak jövedelmi viszonyait vizsgálta, különös tekintettel az unióhoz később csatlakozó, hátrányosabb gazdasági helyzetből induló tagállamok felzárkózására, anyagi helyzetének javulására. (Az Euroship projekt, aminek berkein belül a magyar társadalomkutatók dolgoznak, elsősorban az uniós szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentésére irányuló szociális védelmi irányelvek hatékonyságát kutatja.)

A kutatás hazánkra vonatkozó legfontosabb megállapításai:

az Európai Unió átlagához képest az összes kelet-európai tagország tudott a jövedelmi hátrányából faragni az elmúlt 15 évben egy kivétellel: Magyarország,
Magyarország lakosságának háromnegyede (!) uniós szinten szegénynek számít (azaz ha egyetlen nagy országként képzeljük el az EU-t, akkor négy magyarból három az uniós szegénységi küszöb alatt él),
a magyar szegénységi küszöb 2005-ben is ugyanúgy az uniós 40 százaléka volt, mint 2017-ben, azaz ennyi idő alatt egy hajszállal sem kerültünk közelebb az uniós átlaghoz,
eközben a többi, 2004-ben csatlakozott ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia – a miénkhez képest sokkal nagyobb ütemben tudott felzárkózni,
jelenleg a 28 EU-s tagállam közül csak Románia lakossága mondható szegényebbnek nálunk.

További adatok és elemzés a 444 cikkében.

Nyitókép: Erősítő

#Európai Unió cimkéjű legfrissebb hírek