Mi, az Erősítő készítői, hiszünk abban, hogy a magunk eszközeivel és az olvasók segítségével tehetünk azért, hogy Magyarországon megmaradjon az internet és az internetes sajtó szabadsága. A támogatóink által erősített tartalmak új közönséghez eljutva képesek a fontos közéleti témákat napirenden tartani, csökkentve ezzel a kormányzati propaganda és média torzító hatását. Itt, az Erősítőn, olyan kis dolgokkal is tehetsz a sajtószabadsáért, mint az oldal alján a lila “Erősítem” gombra kattintva terjeszted az általunk szemlézett független médiumok  anyagait – vagy akár az alábbi jelentést. 

A Freedom House legutóbbi, internetes szabadságról írt 2021-es jelentése szerint Magyarországon már a második egymást követő évben romlott az internet szabadsága. A lesújtó fejlemény hátterében részint az áll, hogy a kormány mostanáig nem tisztázta magát a globális Pegasus-botrányban felvetődött vádak alól, amik szerint a magyar hatóságok izraeli kémszoftvert vetettek be kormánykritikus, tényfeltáró újságírók, üzletemberek és ügyvédek ellen. Másfelől annak ellenére, hogy hazánkban összességében magas szintű az internetes infrastruktúra fejlettsége és kevés a nyílt tartalomkorlátozó szabályozás, a kormány folyamatosan növeli az online médiatér feletti ellenőrzését is.

A FH szeptemberben közzétett jelentése rámutat, hogy miután a 2010-es választásokon a Fidesz átvette a hatalmat, Orbán Viktor miniszterelnök pártja olyan alkotmányos és jogi változtatásokat vezetett be, amelyek lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa az ország független intézményei feletti ellenőrzést. A legutóbbi kormányzati ciklusban olyan törvényeket nyomtak át a parlamenten, amelyek akadályozzák a kormány számára kellemetlen ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működését. A jelentés a 2020. június 1. és a 2021. május 31. közötti időszakból az alábbi kulcsfontosságú történéseket tartja kifejezetten negatív hatásúnak a magyar sajtószabadság szempontjából:

• 2020 augusztusában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 6000 eurós bírságot szabott ki a Forbes magazinra, mert a Hell Energy energiaital-gyártó cég tulajdonosait szerepeltették az 50 leggazdagabb magyar listáján, illetve írtak egy gazdag ingatlanvállalkozóról is. A NAIH vizsgálata szerint a Forbes megsértette az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR). A büntetés után több civil szervezet is aggodalmának adott hangot, mondván a GDPR-rendelet efféle politikai motivációjú alkalmazása "dermesztő hatással" lehet a jövőben a hazai oknyomozó újságírásra.
• A kormány többször is meghosszabbította a koronavírus járvány miatti "veszélyhelyzetet", amely a rémhírterjesztésért járó szigorú büntetéseket is magában foglalja. A veszélyhelyzeti szabályozást több alkalommal is arra használták, hogy a kormányt bíráló egyszerű internetfelhasználókat őrizetbe vegyenek.
• 2021 májusában egy etikus hackert információs rendszer elleni, két év börtönnel sújtható bűncselekmény elkövetésével vádoltak meg, amiért feltöltött egy videót egy automatikus szoftverről (ez volt a Nerbot), amely a Nemzeti Konzultáció internetes kérdőívét töltötte ki ezerszámra.
• 2021 júliusában robbant a Pegasus-bomba. A nemzetközi kémbotrányban hazánk is erősen érintett, kiderült ugyanis, hogy magyarokat is megcéloztak az izraeli kémszoftverrel. A szakértői elemzések megerősítették, hogy a kémprogramot több újságíró okostelefonjára is feltelepítették, hozzáférést kapva ezzel gyakorlatilag minden személyes adatukhoz.

A jelentés készítői százas skálán értékelik az internet szabadságát, a mércén a 0 a legrosszabb a 100-as a legjobb pozíciót jelzi. 

Magyarország a most kapott 70 ponttal gyakorlatilag hajszálnyira van attól, hogy megszűnjön az online sajtó szabadsága is. 

(A 2020-as FH jelentés még 71 pontot adott hazánknak a "szabad" kategórába sorolva azt, 70 pont alatt csúszik bele egy ország a "csak részben szabad" kategóriába.)

Érdemes a részpontszámokat is szemügyre venni (minél alacsonyabb a pontszám, annál rosszabb a helyzet):

• a hozzáférés akadályozása terén a maximális 25-ből 21,
• a tartalmi korlátozások terén a maximális 35-ből 24,
• a felhasználói jogok sérülése terén a maximális 40-ből 25

pontot kapott hazánk.

Nyitókép: Orbán Viktor/Facebook felhasználásával