A Magyar Narancs publicisztikája lehet, hogy kissé nyersen fogalmaz, de amit mond, azzal nehéz vitatkozni: Mészáros-Várkonyi budai kéjlak üzenete világos.

Miután a Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea házassága, illetve budai villaszerzéseik témája végiggördült a teljes magyar sajtón, érdemes kicsit megállni és elgondolkodni, hogy mit is jelent mindez. A Mancs publicisztikája tréfásan indul a Svábhegyi Mészáros-villa pesti viccbe illő versenymedencéjével ("állítólag 60-ra tervezték, de hat métert kilopott belőle Mészáros, hiába a sajátja, egyszerűen nem bírja megállni"), és mesebeli Hi-Fi-berendezésével ("ára egy magát megnevezni nem kívánó megyeszékhely éves költségvetésével vetekszik"), de aztán véresen komolyra fordul:

Ebben a házban – ebben a házban is – minden lopott pénzből van. A nappalik és a hálószobák, a szalonok és a szivarszobák, a teraszok és a medencék és a teraszokról nyíló csodálatos látvány Budapestre – mindent, az utolsó szögig élősködők bitorolnak, akik építő, teremtő munkát sohasem végeztek, épp ellenkezőleg, kizárólagos szerepük a nemzet életében az, hogy a kedvükért túlárazott közkiadások, közberuházások 10, 20, 40 százalékát a semmiért eltegyék maguknak, illetve erővel elvegyék azt, amit mások – gazdagok vagy szegények, mindegy is – építenek és teremtenek ebben az országban. 

És hogy mit üzen az arany vécékefe a kisfideszeseknek és mindenki másnak? A Mancs cikkéből kiderül.

Nyitókép: Vörös Szilárd