Sokaknak nagyobb tűrőképességgel, kitartással, hidegvérrel kell rendelkeznie az átlagos polgártól. Ilyenek azok a romák is, akik csak albérletet szeretnének maguknak, de előítéletek miatt ez számukra gyakran lehetetlen küldetés. Janecskó Kata, Az utolsó két lakásnál sírva jöttem el című riportja különdíjat kapott a Szegénységről Méltósággal Sajtódíj 2022-es átadóján. Az eredeti cikk a Telex oldalán olvasható.

Az albérleti diszkrimináció gyakori jelenség Magyarországon is. Van amikor csak a házikedvenc vagy a gyerek a baj, de ettől talán gyakoribb az, mikor valaki roma származású.

A beszámolók szerint teljesen átlagos eset, ha 50 lakáshirdetésből egyetlen helyre sem költözhetnek. A hirdetésfeladók amikor megtudják, hogy az érdeklődő roma, akkor rögtön el is állnak az alkutól. Olyanok is vannak, akik kiemelik felhívásukban: Romák jelentkezését nem várom.

Egy 21 éves roma egyetemista nő, arról panaszkodott, gyakori volt az olyan eset, hogy a kiadó lakást barátjával közösen megnézték, és nagyon úgy tünt, minden sinen van, mégsem hívták soha vissza őket. Saját bevallása szerint az utolsó lakásnál sírva távozott.

Itt vagy 21 éves egyetemistaként, és azt kapod vissza, hogy nem vagytok elég jók ahhoz, hogy fizethess másnak azért, hogy a lakásában élhess. A pénzedet nem fogadják el.

-mondta a nő.

Egyes elbeszélők szerint, még az is sokkal tisztességesebb, mikor a hirdetésfeladó kerek-perec megmondja, nem adja ki a lakását romáknak. Ettől sokkal kellemetlenebb, amikor az albérletkereső hetekig várja a telefonhívását hiába.

A megoldást sokan olyan szervezetekben. lakásügynükségekben látják, amelyek kezeskednének a hirdetők felé. Hasonló kezdeményezések voltak, de stabil megoldása egyelőre nincs a problémára.

Fotó: Canva